Egy sötét hajú, harminc körüli bajuszos férfi lép az asztalodhoz, fehér szalvétájával az asztalt söprögeti, majd megfordul:
– Miben segíthetek?
– Vacsorázni szeretnék. Egy birka…
– Mi a neve? – fojtja beléd a szót.
– Hogyhogy mi a nevem?
– Minden asztalunk foglalt – mutat széles mozdulattal a félig üres helyiség felé.
– Nincs is itt senki, miért nem ehetek? – veszted el végül a nyugalmadat.
A pincér hozzád hajol, a szemedbe néz, és halkan beszélni kezd:
– Figyelj ide, öreg. Van egy perced, hogy eltűnj. Utána visszajövök három sráccal, és ha itt találunk, nem köszönöd meg. Azért nem ehetsz itt, mert ez a hely le van foglalva a rendes emberek számára.
Kerekre meredt szemekkel bámulsz az arcába. Felszeded a táskádat, körbepillantasz, majd kiosonsz a vendéglőből. Kattints a 234-re!
Utolsó kommentek