A bevásárlóközponthoz metróval jutsz el a leggyorsabban. A mozgólépcsőre lépsz. Melletted az utasok fehérlő ujjakkal szorítják magukhoz csomagjaikat. Zsebre dugod a kezed, hogy minden gyanút eloszlass, de ez sem segít; mindegy, hogy mit csinálsz.
Próbálsz megfeledkezni az egészről, de nehezen megy, még a pláza bejáratánál is ezen rágódsz. A hatalmas tereket szemlélve észreveszed, hogy néhány biztonsági őr andalog utánad, s a feltűnést a legkevésbé sem igyekeznek kerülni. Ideges leszel, a kirakatokat egyáltalán nem tudod figyelni. Nem bírod tovább, megszólítod az egyiket.
– Jó napot, miért követ? Ha akarja, vizsgálja át a táskámat. Az őr zavartan forgolódik, és azt mondja: – Jó napot.
Elhagyod az épületet. Egy póznának támaszkodsz, fél szemmel még mindig azt lesed, hogy figyelnek-e. Nadrágot még mindig nem vettél. A plázákból mára elég, teszel egy újabb kísérletet, keresel egy butikot. Kattints a 344-re!
Utolsó kommentek