– Géza kollégája vagyok… szeretnék megszállni nálatok, ha nem baj. Elindulsz Géza után, és a nő most már selymes hangon szól hozzád:
– Ne haragudj, azt hittem, a hétórás vendég vagy… na menj a vendégszobába, és pihenj le.
Géza sápadtan követ, és idegesen magyarázkodik:
– Tudod a feleségemmel… most elutazott… pénzszűkében voltunk, és… szobáztatunk. Ez a lány a Juli. Azért volt ilyen furcsa, mert azt hitte, az a faszi vagy, aki szereti, ha verik.
Elvigyorodsz, magad mellé ülteted Gézát. Arról kérdezgeted, hogy a felesége távollétében hogyan hálálja meg a lány, hogy itt dolgozhat. Géza szégyenlősen tiltakozik, majd ki viharzik a szobából, és két üveg borral tér vissza. Szélsebesen lerészegedsz, Géza mindvégig kerüli a lánnyal kapcsolatos kérdéseket. Később közli, hogy nem maradhatsz tovább, mert… szükség lenne erre a szobára is…
Szédelegve álldogálsz az előszobában, aztán bután lebaktatsz a lépcsőn. Amikor a riglit piszkáló Gézát nézted, a válla felett a hálószobába pillantottál, és megláttál egy fotót az ágy felett. A képen Géza mellett Juli állt, esküvői ruhában. Ertet-
lenül lépdelsz a sötétedő utcán, de nincs időd Gézáék sorsán töprengeni.
Késő van, és muszáj valami szállást találnod. Kattints a 204-re!
Utolsó kommentek