– Ismerek egy jó helyet a közelben. Az ajtó felé húz, ügyesen kijátszva a konyhában károgó Jolán nénit.
Amíg elértek a kocsmáig, a nagybátyád vagy tizenöt embernek köszön. Mint megtudod, napjában többször megjárja ezt az utat. Lent kéttucatnyi férfi üldögél. A falakon halványzöld olajfesték, a cipőd cuppog a padlón.
– Látod, öcsém, itt szórakozunk mi! – kiált föl Lajos. Egyre beljebb tol, itt is mindenkit üdvözöl. A pult mögött tömzsi,
bajuszos csapos, bal kezében rongyot gyűröget. Elmondod Lajos bá’-nak, hogy van egy kis pénzed, szeretnéd meghívni, mivel nála fogsz lakni. Látványosan kinevet, és már rendeli is az első konyakot.
Két órája iszogattok, az alkohol kezd a fejedbe szállni. Lajos bá’ közben elmondja, hogy ne számíts semmi jóra, itt a cigány az nem ember, úgysem hagynak érvényesülni. Nem tud elbátortalanítani. Sűrű napod volt, elfáradtál.
Ha úgy döntesz, hogy hazamész lepihenni, kattints a 62-re!
Ha még maradni akarsz, kattints a 231-re!
Utolsó kommentek