– Ez meg ki? – fordul feléd a csoport élén álló ráncos asszony.
– Az unokaöcséd vagyok, Jolán néni – válaszolsz. Két fiú és egy kislány ül szemben a kanapén, Lajos bá’ ijedten néz rád a sarokból.
– Gyere, ülj le! – mutat a sorokban álló székre, s közben kérdőn figyeli Lajost.
A beszélgetés nehezen indul. Fülig vörösen válaszolgatsz Jolán néni mogorva kérdéseire.
– Itt fogsz lakni? Meddig? Pénzed van? Munkád?
Jolán néni fintorogva ugyan, de beleegyezik, hogy maradj, és ettől kezdve ügyet sem vet rád. A fiaihoz fordul, és üvöltözni kezd:
– Mér’ nem bírtátok normálisan elmondani, hogy mit láttatok? – aztán választ sem várva feláll, kilép a folyosóra, és csatlakozik egy ott álldogáló csoporthoz.
Sötétedéskor Lajos bá’ beléd karol, azt mondja, ideje megünnepelni, hogy feljöttél Pestre.
Ha vele tartasz, kattints a 91-re!
Ha fáradtságra hivatkozva kimented magad, kattints a 358-ra!
Utolsó kommentek